2017. május 29., hétfő

A hiphop gyógyír a léleknek

A Cambridge-i Egyetem véleménye szerint a hiphop segít a depresszió és a mentális betegségek leküzdésében

A hip-hop alternatív gyógymód lehet a mentális betegségek ellen, állítja a Cambridge-i Egyetem



A tudósok Grandmaster Flash & The Furious Five Message-ét javasolják



 A bandaháborúkra, drogokra, autós lövöldözésekre való utalásaikkal a hiphop szcéna sosem állította, hogy ezek a dolgok jótékony hatással lennének az egészségre.

A Cambridge-i Egyetem pszichiáterei viszont úgy vélik, hogy a hiphop terápia segíthet a depresszióval és mentális betegségekkel küzdőkön.

A Lancet pszichiátria munkacsoportjának tanulmánya azt állítja, hogy a nehézségek és küzdelmek leküzdéséről szóló dalszövegek menekülő útvonallá válhatnak a kétségbeesettek számára, míg a problémák "kirappelése" levezeti az indulati feszültségeket.

"A hiphop jelentős része társadalmilag és gazdaságilag hátrányos területekről származik, ezért elkerülhetetlen, hogy a dalszövegek tükrözzék az ilyen területeken élő emberek gondjait, problémáit, melyek többek közt a szegénység, a marginalizálódás, a bűnözés és a kábítószer." - mondta Dr. Akeem Sule a Cambridge-i Egyetemről.

Tény, hogy a szövegekben sok olyan kockázati tényezőre találunk utalást, melyek kulcsfontosságúak a lelki betegségek kialakulásában és amelyekből nagyon nehéz kimenekülni.

"A hiphop művészek képességeiket és tehetségüket nem csak az általuk érzékelt világ leírására használják, hanem a szabaddá válás eszközeként is. A dalszövegek gyakran reményeket fogalmaznak meg, melyek a vágyott világról üzennek, a helyekről, ahová az előadók vágynak, autókról, melyeket birtokolni akarnak és bombázó modellekről, akikkel randizni szeretnének.”

A hiphop New York város Dél-Bronx negyedéből származik az 1970-es évek elejéről és a bűnözés dicsőítésével, a nők tárgyiasításával vált hírhedté.

David Cameron figyelmeztetett arra, hogy a műfaj "bátorította az embereket fegyverek és kések viselésére", és az elhunyt hiphop művészek Wikipédia "listája" jelenleg 141-nél is több áldozatot tart számon.

Legtöbben közülük, mint a Tupac Shakur és a Notorious B.I.G. halálos lőtt sebek, kábítószer-túladagolások vagy autóbalesetek áldozatai, de "Pimp C"-vel például alvási apnoé és a túl sok köhögésszirup kombinációja végzett.

Azonban a Cambridge-i akadémikusok azt állítják, hogy a művészek által létrehozott zord víziók olyan emberekre lehetnek hatással, akik hozzájuk hasonlóan reménytelen helyzetekben érezhetik magukat.

A Grandmaster Flash & The Furious Five 1982-ben kiadott Message című számát ajánlják, mely ilyen szövegeket tartalmaz: "Nem bírom már elviselni a bűzt, nem tűrhetem tovább a zajt. Nincs pénzem, hogy elmenjek, azt hiszem nincs más választásom."

A The Notorious B.I.G. Juicy című szerzeményéből is idéznek, amely "minden olyan tanárnak ajánlás, aki azt mondta nekem, hogy soha nem fogok senkinek számítani", majd részletezi, hogyan lett mégis nagyon sikeres.



A munkacsoport véleménye szerint a technika hasonló a "pozitív vizuális képalkotás" folyamatához, amelyet az Oxfordi Egyetem vizsgál.

Ez a technika egy olyan terápiás forma, amellyel a páciens arra ösztönzi önmagát képzeletének erejével, hogy a nehéz időkön, többek között a depressziós és bipoláris epizódokon átsegítse magát.

"Úgy véljük, hogy a hiphop gazdag, vizuális narratív stílusával nagyon hatékony gyógymódként alkalmazható konkrét populációk számára, és segíthetnek a depresszióban szenvedőknek pozitívabb képeket teremteni magukról, helyzetükről és jövőjükről". Mondja Dr. Sule.

A pszichoterapeuták szívesen vállalják hiphop művészekkel a HIP HOP PSYCH-et a börtönökbe, iskolákba és a kollégiumokba a pozitív önbecsülés előmozdítása érdekében.

"Körülbelül negyven éve született a hiphop a New York-i gettóban, és azóta hosszú utat tett meg a különböző politikai és technológiai területeken." - mondta dr. Becky Inkster, a Cambridge-i Egyetem pszichiátriai osztályának klinikai neurológusa.

"Most reménykedünk, hogy orvosságként kerül a listánkra."

Eredeti angol nyelvű cikk:

Szerzője:

Fordította: 

Linkek, hivatkozások:

HIP HOP PSYCH :


dr. Becky Inkster :

Dr. Akeem Sule :

Cikkek még e témában angolul:





2017. február 13., hétfő

Bónyai Barbó bibliográfia

Mirrority

Nárcizmusom egy szirmocskája




Itt egy helyen összeszedem a rólam, vagyis Bónyai Barbaráról készült cikkeket, publikációkat.
Miért?
Mert úgy alakult, hogy a brandhez ez szükséges. Lehetséges, hogy csak nekem jó ez, de ez már épp elég ok arra, hogy megcsináljam.
Jó pár írás csak képben maradt meg, de ha majd nárcizmusom egy másik szirmocskája is a net hálójába szeretne hullani, esküszöm, hogy akkor majd be is gépelem ezeket a szövegeket. Ez egyenlőre még nem szükséges. Csak az, hogy egy helyen elérhetőek legyenek az írások rólam. Főleg azért, hogy lehessen rájuk hivatkozni. 
Például itt és itt.

Visszafelé megyek az időben.


Bónyai Barbara bibliográfia, kiadványok





2016. dec. 17.



Öninterjú videó formában a Szilaj Csikó kérésére két részben.





Első rész



Második rész








2016. dec. 13.



Interjú Kozma Ágnessel a székesfehérvári Vörösmarty Rádióban 19:30-tól.






2016. aug.



Cikk a Budántúl Hírmagazinban az Upcycling kiállításról.




2016. aug. 11.



Riportfilm a Buda Környéki Televízió Ismeretlen ismerős című műsorában Bencsik Gyulával





2016. júl. 18.



Interjú és kiállításmegnyitó közvetítés a Buda Környéki Televízióban






2016. júl. 06.



Interjú az RNR666 weboldalán:






2015. jún. 19.



Cikk a Bortarotról az Astroneten:




2014.febr.



Két Hollós Könyvesbolt dvd kiadványa Bónyai Barbara kiállításmegnyitójáról, melyet
Szántai Lajos nyitott meg.






2014.febr.



A Dobogó című lap (Xlll. évfolyam) februári számában két oldalas képes beszámoló.







2014.jan.



Megjelenik Takács Edina BORTAROT című könyve és kártyacsomagja, melyet Bónyai Barbara illusztrál és szerkeszti DTP-ben.
A BORTAROT honlapja: http://borszeansz.hu/?page_id=20

ISBN 978-963-08-8898-1


  







2011. jan. 19.



Riport a Tiara Magazin számára:


Bónyai “Barbó” Barbara


Barbó, milyen most nőnek lenni a képzőművészetben a XXI sz. elejének elmúltával, válság és urnaforradalom után Magyarországon?

Kiváltságos és kilátástalan kiszolgáltatottság, ami hatalmas kihívás is egyben. De valójában nem sokkal lehetetlenebb dolog, mint férfi képzőművésznek lenni, sőt. Talán a galeristáknak és a művészettörténészeknek nyújtott esetleges szexuális szolgálattétel még könnyebbé is tehetné az érvényesülést, mint férfikollégáinknak… Hiszen a galériavezetők/tulajdonosok, a gyakorló bölcsészek nagyobb hányada még mindig férfi. Ehhez persze gyomor is kell, ami nekem ebben a formában egyáltalán nincs meg. Nem tartok igényt az elismerésre, csupán az alkotásra és arra, hogy egy napon megtapasztalhassák gondolati lenyomataimat, bárki, bárhol.
Van olyan női művész, akit sokra  tartasz, vagy hatást gyakoroltak rád a művei? Esetleg személyiségükkel hatottak a világnézetedre, vagy képzeletbeli barátaid, mentoraid voltak?
Hosszú lesz a lista, de nézzük csak. Képző és filmművészek közül az alábbiakat tudnám említeni: Mariko Mori, Louise Bourgeois, Frida Kahlo, Szabó Eszter Ágnes, Sárosi Anita, Leni Riefenstahl, Cicciolina (Staller Ilona). Zenészek,  zenei előadok listája a következő: Boss (born Lichelle Laws), The Lady of Rage (born Robin Yvette Allen), Missy Elliott, Lil’ Kim, MC Lyte (born Lana Michele Moorer), Martina Topley-Bird, Laurie Anderson, Lydia Lunch, Nina Hagen… Azok, akik testükkel és mozgásukkal inspirálnak, szóval a táncosok: Mata Mari, Rachel Brice, Joséphine Baker,Győrffy Katalin. Ezen kívül irodalmárok és színésznők: Janikovszky Éva, Bódis Kriszta, Simone Weil, Gobbi Hilda… és egy fiktív hölgy is nagy hatással volt rám a kezdetektől: Lónyai Erzsébet.
Az egyik leginkább megosztó világnézeti hovatartozást vallod magadénak. Milyen szinten tartod magad radikálisnak a mai fiatal kortársak között?
Szélsőségesnek tartom magam a világnézetem miatt, mivel a “nemzeti anarchizmus” alapból radikalizmusnak tekinthető. Ezt igyekszem minél inkább kifejezésre juttatni gondolataim tolmácsolásában és műveimben egyaránt. Hasonló dolgot csak igen elvétve találok a művészeti szcénán belül.  Továbbá szándékosan nem kapaszkodok stílusokba, mivel jobban szeretem, ha az ábrázolandó téma az, ami meghatározza műveim jellegét. Valamint elutasítom azt a dogmát, miszerint a művésznek csak egy, rá jellemző határozott stílusban kellene kizárólag alkotnia.
Azért van valami definiálhatósága a művészetednek? És hova akarod tovább fejleszteni a “Barbóságod”, már ha akarod egyáltalán fejleszteni…
Definíciója: a lét, mint művészet, egyfajta body art. Elsősorban magát az embert tekintem megformálandó felületnek. A cél az, hogy minden szemlélőben tudatosuljon, hogy a fluxus nem csak annyi, hogy mindenki művész, hanem hogy szépen, emberi módon élni, alkotó, teremtő módon kell cselekedni. Ez maga a művészet célja… szerintem legalábbis.
Nem tulajdonítok túl sok jelentőséget a műveknek. A művek csak melléktermékei a nagy alkotásnak, annak, hogy az ember képes-e kihozni magából a legtöbbet, amit ki lehet. A művek olyanok, mint az izzadság: lelki fejlődésünk izzadságcseppjei, és az én művészetem célja minden emberben tudatosítani a benne rejlő művészt, tudóst és parasztot. Olyan művészetet létrehozni, ami nem a tanultaknak, az írástudóknak és bölcsészeknek szól (mint azt a magas művészet tenni szokta) hanem azoknak, akiket elbutít a média szennye és számukra mutatni alternatívákat a szellemi valóságok felé, amelyek közelebb viszik a főemlőst az emberré váláshoz. Ugyanis kevés ember él a sok majomszabású közt és szerintem az emberséget csakis az erkölcs dönti el, ha képesek vagyunk közös célokban gondolkodni és tenni, úgy, hogy csökkentjük a szenvedést és igazságtalanságot.
Az előző válaszod nem piskóta, biztos lesz akinél kiveri a biztosítékot. Talán a legfontosabb kérdés – ami közelebb viheti az embereket a képeid értelmezéséhez, megértéséhez, felfogásához – az, hogy milyen egy igazi Barbó kép.
Egy igazi Barbó alkotás az valami olyasmi, ami az emberekben nem csodálatot, hanem önbizalmat ébreszt saját teremtő énjük felé. Hiszek a dilettantizmusban és nem hiszek a profizmusban. A profizmus szakbarbárt csinál az egyetemes emberből és emiatt szerintem nagyon romboló jellegű. Egy igazi Barbó mű tehát minden szakmai elvárástól mentes kell legyen, tabudöntögető és tudatosító. Persze ezt a célt nem feltétlenül sikerül minden “lenyomatban” megvalósítani. Nincsenek határok technikailag és témailag sem. Részemről bármi lehet, ami a célhoz közelít engem és a szemlélőket, az adót és a vevőket. Lehet hang, mozgás, kép, szobor, film, könyv, közösségfejlesztés, bármi. A lényeg a személyek és közösségek megerősítése a Dharma jegyében.
Hogy tovább feszítsük a húrt, egy igazi kínos kérdés: véleményed a magyar kortársról?
Egyszóval: blöáhhh… többel: a szakmáról nagyon rossz véleménnyel vagyok, annak belterjessége és önzése miatt. Viszont nagy örömömre mindig találok nemes lelkű kivételeket szakmán belül és kívül is, akik nem karrierépítés, hanem értékmegosztás céljából tevékenykednek. Az egész posztmodernizmust itthon és külföldön az ötlet-  és gegszerűség, szenzációhajhászás és sznobság jellemzi. Az egész filozófiája olyan, mint valami elitblokk. Szerintem úgy erőltetik az absztrakciót, hogy a legegyszerűbb dolgokkal sincsenek tisztában és ez az egész tendencia csak arra jó, hogy még inkább eltávolítsa egymástól az amúgy is egymástól távol sodródott társadalmi rétegeket. Ez a bajok gyökere és ezt fokozni ostobaság még akkor is, ha mindezt hangzatos és sokak számára értelmezhetetlen fennköltséggel teszik.
A súlyos témák után kicsit nézzük meg, “mit szeret Barbó” a hétköznapjaiban: tánc, zene, színház, fotó, könyv címszavak alatt mire gondolsz, mit érzel, tervezel. Tudom, hogy nehéz lesz elmondani néhány mondatban, mert nagyon összetett személyiség vagy…
Táncszínházból első számúnak tartom a Cirque du Soleil-t. Valami teljesen hasonló dolgot szerettem volna megvalósítani még kamasz koromban. Állandóan azt rajzolgattam, tervezgettem, hogy milyen műsorszámok és szereplők legyenek az előadásban. Visztanza vándorcirkusz névre kereszteltem az egész tervet, megálmodtam és sugallatként értelmeztem. Mára ez a terv komplexebb lett és technikailag nem kötődöm már az előadó művészet ilyetén formájához. Jelenleg egy nagyon összetett forgatókönyvön dolgozom több éve, ami valahol ebből a sugallatból fejlődött ki, de egyelőre nem mondhatok erről többet.
Zenében első számú kedvencem a G-funk, vagy Gangsta-Funk, és a hard core rap. Ha úgy tetszik, ez a perverzióm. Azt szeretem és látom benne, amit a lótuszvirágban, amely a mocsárban és posványban kivirágzó nemes szépség. Számomra ilyen lótuszvirágok a gangsta rap előadók mind.
Nagyon kedvelem még a magyar népzenét, ami úgy szól hozzám, mint egy anyai hang. Teljesen megrezegteti a lelkem. Nagy hatással van rám az orientális hastánczene, amit ha meghallok, már pezseg a vérem és önkéntelenül táncolni kényszerít.
Ki kell emelnem még két magyar előadót, akik szívem közepéből szólnak, bármit is mondanak. Az egyik a nyíregyi Bobafett, a másik a kun Bobakrome. Szerintem jelenleg ők a legjobbak a magyar felhozatalban: őszinték, lazák, igazmondók, pontosak és nagyon jó zenészek. Hogy kiváló minőségű amit csinálnak, az abból is látszik, hogy csórók… Nem pénzért, nem sikerért, igazi belső utas sorstársak ők.
Viszont az olvasás mindig is menedéket jelentett nekem a valóság borzalmai elől. Sok könyvet szeretek, mindet nem tudnám felsorolni, elmondom hát melyik a két kedvencem. Malcolm X önéletrajza az egyik fő lelki támogatóm, a másik pedig Lin Jü Tang, A bölcs mosoly című könyve, de abból is a korábbi kiadás a zseniális.
Nem leptél meg a válaszokkal, minimum ezt vártam tőled az alkotásaid ismeretében. Ha csak annyit mondok: állatok?
Mindenem az emberi faj, a majomszabásúak családja. Szűkebb értelemben vett testvéreimnek tekintem őket és életem minden mozdulása ezt a fajt szolgálja elsősorban. Unokatestvéreim az összes élőlény szimbióta lévén, és felmenőim az összes létező anyag, amely az ősrobbanásból származhat. Én egységben érzékelem a valóságot.
Ami szétválaszt minket egymástól az csak a tudatlanság, és ez ellen küzdök minden erőmmel. Azért van pár kivételezett kedvenc állatrokonom, ők a barátaim. Ezen kívül van pár állati forma, archetípus, amelyek totemként működnek animisztikus világomban, velük tudok a legkönnyebben azonosulni, ők a Tigris, a Majom és a Ló.
Tervek erre az évre, magánélet, művészet és fikció témakörökben?  Egyéb terveid hosszútávra?
Terveim erre az évre nagyszabásúak. Ezt az évet a biztonsági tényezők megteremtésére szánom. Például családot alapítok, elkészült a szobrászműhelyem, bár csak 2×2 m alapterületű, de nekem már ez is hatalmas előrelépést jelent ahhoz, hogy mikroméretnél nagyobb 3D-s műveket is létre tudjak hozni ismét. Leszokom a dohányról és minden szívnivalóról, egészséges életmódra váltok. Performancikat, dvd kiadványt, net megjelenést és kiállításokat is tervezek, mivel elértem azt a szintet, hogy már nem vagyok a végletekig maximalista. Bevállalom azt, aki vagyok, ennyit tudok, ez van. Továbbra is önkéntesként szándékozom dolgozni a Magyarok Szövetsége hálózatán belül, együtt építve nemzetünk közös jövőjét, melyben megtiszteltetés részt vennem.
Jó lenne, ha még az életemben megtapasztalhatnám annak a világméretű szellemi forradalomnak a kiteljesedését, amely már javában folyik. Terveim mindegyike ebben a folyamatban részt vállalni így vagy úgy, de mindenképpen a magyar nemzeten belül, annak érdekeit képviselve. Azt gondolom, hogy olyan világot élünk, amelyben értelmét vesztette az individualista karrierizmus, csak együtt emelkedhetünk, személyes erényeinket csak a közösség érdekében érdemes már kifejleszteni. Én ennek a jegyében élek.
TTGy

2007. szept.



Riport a Budakeszi Iránytű közéleti lap szeptemberi számában.




2002. jan. 08.



Riport és fellépés a FIX TV Raptér című műsorában.





2001. szept.



Hemrik László cikke az Új Művészet Xll. évfolyam 9. számában.
Címe: Egy tanulságos nap az epreskertben 




2001. máj.



Paksi Endre Lehel cikke a Magyar Képzőművészeti Egyetem 2001-es diplomakatalógusában.












1992.



Megjelenik Mester Attila: Matyó Király Koronája című verseskötet Nyíregyházán, melyet Bónyai Barbara illusztrált.

ISBN    963-8179-00-7








2016. november 22., kedd

RÍTUS

Meghívó




A Vörösmarty Színház tisztelettel meghívja Önt, családját, barátait


BÓNYAI BARBARA:



RÍTUS



„HOL A SZÍNPAD: KINT-E VAGY BENT?”


című gyűjteményes kiállításának megnyitójára

2016 november 26-án szombaton 18 óra 30 perctől 19 óráig.



A vendégeket köszönti

SZIKORA JÁNOS a Vörösmarty Színház igazgatója.



A kiállítást megnyitja

TAKÁCS EDINA borász, író.



Közreműködik

BÓNYAI BARBARA képzőművész.


Megtekinthető 2017 január 31-ig a színház nyitva tartási idejében.

Vörösmarty Színház, Székesfehérvár, Fő utca 8.




A kiállítás leírása a kiállítótérben:


Pár szó az itt látható kiállítás kapcsán a szerzőtől

A kiállítás címe: RÍTUS.
Alcíme: ”HOL A SZÍNPAD: KINT-E VAGY BENT?” („Szemünk pillás függönye fent: Hol a színpad: kint-e vagy bent, Urak, asszonyságok?” – Balázs: 6–7. / A Regös prológusa.)

A színházi helyszín, a saját színház közeli tevékenységeim, Vekerdy Tamás: A színészi hatás eszközei –.Zeami mester művei szerint című könyve, C.G. Jung pszichológiája, a Ji Csing, a japán  színház, a bunraku, a kínai opera, az indiai előadóművészetek és az európai commedia dell'arte képi világa késztetett az új akril festménysorozat 13 művének megfestésére.
A ba gua, a nyolc szent szimbólum a taoista kozmológia része, a valóság fő alapelveinek bemutatására használják olyan rendszerekben, mint a Ji Csing, vagy a feng shui. E szimbólumok, trigramok, archetípusok, ősképek, őstípusok, szerepszemélyiségek szubjektív értelmezését ábrázolják a magyarázattal ellátott festmények. Emellett két Dharma védő démont és a commedia dell'arte síró-nevető maszkjainak 3 kisebb színházi analógiáját tartalmazza az új sorozat, melynek a Rítus címet adtam. Az összes Ji Csing trigram tematikájú festmény háromosztatú világképben fogalmazódott meg.
-Az alsó a múlt, a test és az emberalatti állapotok pokoli, démoni, állatias világa a commedia dell'arte karikaturisztikus karakterei által,
-a középső a jelen, a lélek és az emberi világ a saját analógia rendszerem által
-és a felső a jövő, a szellem és az emberfeletti, félistenek és istenek éterikus, ikonikus tartománya a japán színház maszk karakterei által jelennek meg.
Azt szerettem volna ábrázolni, ahogy a taoista ősjelek a színházi archetípusokkal analógiába kerülnek az elmében, szabad utat hagyva a tudattalan és a kollektív emlékezet spontán szövődésének.

A képzet, akárcsak a típus, félúton van a fogalmi gondolat és a tisztán képi érzéklet között. Félúton az absztrakt és a konkrét, az általános és az egyedi között – mondjuk így: félúton kéreg és kéreg alatti, vagy bal és jobb féltekei vagy – más szempontból nézve – tudatos és tudattalan között. Nos, a nó-színház – vagy akár a commedia dell'arte – típusaiban olyan, a tudat felé emelkedő (a tudattalanból a tudat felé emelkedő) ősi képzeteket kell felismernünk, amelyek a világon mindenütt – mesékben, mondákban, mítoszokban; rítusban; a templomban és a vásártéren – azonos alakot öltve jelennek meg. Jung szavával élve: archetípusok. „(Vekerdy Tamás)

A kiállítás második sorozatának címe a Virágzó táncosnők tantrája, mely 17 olajfestményt foglal magába. A képek a Budapest Belysium, a tánc női erőinek és a Szent Szajha ősképének ihletéséből születtek 2016 márciusa során. Ez a sorozat szervesen illeszkedik az évek óta engem foglalkoztató jelenlegi művészeti tematikához, mely a nőiség és a tantrizmus kérdésköreit boncolgatja. Ezen elmélkedési folyamat gyümölcsei az itt kiállított - Vajrasattva bodhisattva, a gyémánt tudatú, a megtisztulás Buddhája, aki segít a rossz karmát feloldani és a jó karmát növelni; a Linga-Joni Mandala, mely egy olyan jel kíván lenni, ami szimbolizálja a libidó életenergia szellemi transzformációjának kiteljesítő élményét; és a Pátyolgató című festmény, mely a szerelem elemi erejét tájképként illusztrálja.

A harmadik képsorozat a Bortarot 22 akvarellje, mely Takács Edina: Bortarot című könyvéhez készült a tarot kártyák illusztrációihoz.
A Bortarot valójában a tarot-kártyák mámorosítása. A Nagy Arkánum huszonkét lapjához huszonkét borfajta illeszkedik, melyeknek hangulata és az általuk megélt élmények valamilyen aspektusból nézve hasonlatosak egymáshoz. A tarot-kártyák lapjain szereplő szimbólumok, illetve a bor élvezetéből származó mámor külön-külön is alkalmasak arra, hogy olyan világokat tárjanak fel számunkra, melyek a fizikai síkon megélt mindennapjainkat egy magasabb minőségbe helyezik. Hatásuk alatt képessé válunk összefüggések felismerésére, transzformálni tudjuk problémáinkat, felszínre hozzák tudatunkban megbújó gondolatainkat, segítenek megérteni embertársainkat is.
A bor és a Tarot is az önmegismerést szolgálja, új élményekkel ajándékozva meg bennünket.
A Bortarot azért született meg, hogy összefonja e két csodálatos − lelkünk legmélyéig hatoló − eszközt, melyek tudatos felhasználásával és élvezetével megkönnyíthetjük döntéseinket, vidámabbá tehetjük hétköznapjainkat és ünnepeinket, sőt a barátságban és a szerelemben is a segítségünkre lehetnek.
A Bortarot-n keresztül szeretném felhívni a figyelmet a magyar borokra és borászokra is. A kártyák többségéhez hungaricum szőlőfajtákból készült bort társítottam, mégpedig azért, mert azt szeretném, ha minél több ember tudatosan odafigyelne a szőlészeti és borászati hagyományainkra is. Ezen szőlőfajták többnyire csak a Kárpát-medencében ismertek, Európa és a világ többi részén nem is tudnak róluk. Fontos, hogy szeressük ezeket a borokat, találjuk meg bennük az eredetiséget és az egyediséget, és legyünk büszkék rájuk. Különösen fontos felelősség ez a magyar borfogyasztó közönség részéről, hiszen, ha mi nem törődünk velük, akkor könnyen elveszthetjük ezeket az értékeinket.
Ha jobban belegondolunk, az egész ország egy nagy borvidék, alig van olyan szeglete, ahol ne lenne alkalmas a klíma és a talaj a szőlő számára. Arra bátorítom minden kedves érdeklődő, bort kedvelő embertársamat, ha felkerekednek kirándulásra, hétvégi kikapcsolódásra, hosszabb távú pihenésre, mindenképpen keressék meg a legközelebbi borvidéket és sétáljanak a szőlősorok között, látogassanak el pincékbe és kortyolgassák a bort, amit a gazda kínál nekik. Ott átérezhetik hazánk sokszínűségét, a munkába és az életbe vetett hit felemelő érzését és a bor mámorában igazán feltöltődhetnek egészséggel, életkedvvel és boldogsággal.
Kellemes kalandozást kívánok a Tarot és a Borok világában!
” (Takács Edina)


A kiadvány megrendelhető és további információk a szerző honlapján: http://borszeansz.hu





A kiállított művek listája:


A Ji Csing analógiák:






Ízelítőbe egy kép az új képanyagból.

Ji Csing: 30. Li. A KAPASZKODÓ, a tűz, a Középső Leány. 

Függés, kötődés. Nincs meghatározott alakja, úgy mint a tűznek. A természetet 
mutatja, annak átszellemült állapotában. Engedelmesség és alkalmazkodás. Ha az 
ember ápolja magában ezeket a tulajdonságokat, akkor él nélküli tisztaságra tesz 
szert és megleli helyét a világban, félretéve reményt és rettegést.

C.G. Jung archetípus: NIMFA.
Nó maszk analógia: MAGOJIRO, WAKAONNA

Commedia dell’arte karakter:
ISABELLA, PRIMA DONNA, INNAMORATA, AMOROSI, SZERELMES - A női főszereplő. Ő és a 
férfi főszereplő nem viselnek maszkot. Divatos arisztokrata hölgy, dáma. Csinos, bájos, de 
nárcisztikus szépelgő és modoros pózer is. A szerelmes férfi főszereplő párja, akivel mindenki 
vagy összehozni, vagy szétválasztani akarja.




És még egy képet megmutatok szellemi előételként:

Ji Csing: 58. Tuj. A DERŰS, a tó, a Legkisebb Leány. 

Valódi öröm, mely belső szilárdságon, kitartáson és erőn alapul, kifelé ugyanakkor
lágyan és szelíden lép fel. A szívben lakozó igazság, mely kedvességgel érvényesül.
Ezzel a hozzáállással az ember helyes hozzáállásra tesz szert Istennel és
emberekkel szemben és ezen keresztül lehet hatást kifejteni a világra.

C.G. Jung archetípus: AMAZON.
Nó maszk analógia: KOOMOTE

Commedia dell’arte karakter:
COLUMBINA - Kedves, okos, ravasz, agyafúrt szolgálólány. A szerelmesek segítője és
összeboronálója, a dáma szobalánya. Minden szál nála fut össze, ő látja át a történéseket, mindent
tud és mindenkit manipulál. Táncoslábú és eltúlzottan, modorosan affektál.




Ismét közzéteszek egy képet Szent Borbála napjának örömére, a Rítus festmény sorozatomból, ami január 31-ig látható a székesfehérvári Vörösmarty Színház galériájában. Mivel a Latin-amerikai Día de Muertos calavera motívumai is segítségemre voltak ennek a képnek a megalkotásánál, és Szent Borbála a Jó Halál védszentje is, ezért ezt a dalt küldöm a képnek aláfestésül:
2016.12.04.BKC


A címe és tematikája:
Ji Csing: 2. Kun. A BEFOGADÓ, a föld, az Anya.
A Yin árnyékos, lágy, befogadó ősereje. Önátadó őstípus. A térbeli valóságot jelöli 
a Teremtő szellemi potenciáljával szemben. Ő táplálja az összes lényt, 
mindent széppé és nagyszerűvé formál.

C.G. Jung archetípus: MADONNA.
Nó maszk analógia: UBA

Commedia dell’arte karakter:
SIGNORA - Szép, túlcicomázott, számító és kemény szívű úrhölgy. Általában Pantallone félrelépő,
fehérmájú felesége, de lehet kurtizán is. Eltúlzott, széles gesztusokkal beszél, túl sok rajta az 
ékszer, a divatos ruha, a haj, a smink, de mindig többet akar. Szexuális étvágya is 
kielégíthetetlenül nagy. Más nőkkel rivalizál. Capitano-val évődik.
LA RUFFIANA - Kerítőnő, vagy örömlány. Gyakorta Pantallone szeretőjeként jelenik meg.
BOSZORKÁNY - A természetfeletti női erőket megszemélyesítő misztikus és mágikus hatalommal 
bíró jósnő, vagy öregasszony.




Az esemény facebook oldala:
ide kattintva
található.






A kiállításmegnyitóm után két előadást is meg tudtok nézni. Például a Figaro házasságát 19 órától. 
Vagy a Három nővér premier előadását 19 órától, Szikora János rendezésében. 
Jegyek a Vörösmarty Színháztól vásárolhatóak az előadásokra.




Virtuális sétát tehettek a székesfehérvári Vörösmarty Színházban, a november 26-án kezdődő kiállításom helyszínén. Nézzetek körbe!

Élőben az igazi!

2016.12.13
A kiállítás megnyitójának videója itt látható.

Erre a címre kattintva pedig Kozma Ágnes riportja hallható az alkotóval a kiállítás kapcsán a Vörösmarty Rádióban.